A fatüzelésről

Gondolatok a fatüzelésről

Milyen a jó tűzifa,mikor vásároljuk, hogyan tároljuk? Hogyan fűtsünk helyesen téglakályhában, cserépkályhában?

A fa energia konzerv. Élete során a napfény energiáját raktározza el, széndioxidot köt meg, közben oxigént termel. Természetesen ez egy nagyon bonyolult folyamat, ebbe nem megyünk bele, legyen elég most annyi, hogy amikor a fa elég, ezt az elraktározott energiát nyerjük vissza.

A fatüzelés ha helyesen történik, környezetbarát. Az égés során a megkötött széndioxid jut vissza a levegőbe. Amikor egy növény elpusztul, a nedves környezetben a korhadás illetve rothadás során is ugyanez a széndioxid szabadul fel az ún. lassúégés során. Ez a folyamat tehát széndioxid semleges, amennyiben helyes erdőgazdálkodást folytatunk. A növekedő faállomány folyamatosan megköti a széndioxidot, s amelyik fa elpusztul, abból visszajut a levegőbe. Magyarországon szerencsére hosszú idő óta folyamatosan növekszik az erdővel borított terület aránya. Jelenleg kb. 22% ez az arány, míg 1920-ban 12% körül volt.

A különböző fák tulajdonságai is különbözőek. Tudjuk, hogy van olyan fa, amelyből tetőszerkezeti anyagot készítenek, vannak bútor alapanyagok, az egyikből nagyon tartós lapátnyelet lehet készíteni, a másikból papír alapanyag lesz. Vannak tűlevelűek, vannak lombosfák.

Az egyik legalapvetőbb különbség a fák között a szerkezetükben keresendő. Léteznek lazább szerkezetűek, ezek a puhafák és vannak sűrű szerkezetűek, ezek a keményfák.

Mivel ez az írás a fatüzelésről szól, ezért felmerül a kérdés, hogy melyik típus mennyi energiát tartalmaz. Nos nagyon meglepő, nagyságrendileg hasonló mennyiséget! Ez 15 MJ/Kg körül van, ami épp csak elmarad a barnaszén átlagos 16MJ/Kg körüli értékétől!

Ám ezt ugye tömegre, azaz súlyra vizsgáltuk. Ha a térfogatot nézzük, természetesen a puhafa lényegesen nagyobb térfogatú. Itt van a nagy különbség. A puhafa lazább szerkezetű, a belsejében sokkal több az üreg.

Ha égés szempontjából vizsgáljuk a fát, nagyon lényeges, hogy mennyi vizet tartalmaz. A frissen kivágott fának, mint az élő fának is, nagyságrendileg 50% a víztartalma! Ugye mindenki tudja, hogy egy vizes fát meggyújtani és elégetni nem könnyű, sokkal nehezebb, mint a száraz fát. Ez azért van, mert a hő hatására először ki kell párologtatni a vizet és ez rengeteg energiát igényel.

Ha most úgy vizsgáljuk a fa energiatartalmát, hogy a benne lévő nedvességet is figyelembe vesszük, akkor így alakul a helyzet:

víztartalom:                      10 % 15% 20% 30% 40% 50%

energiatartalom(MJ/Kg): 16,56 15,5 14,4 12,2 10,4   8,3

Ebből a kis táblázatból kiderül, hogy a fűtőérték a frissen vágott fánál nagyjából a fele a légszáraz fáénak!! Tehát a frissen vágott fánál gazdaságtalan a fűtés!

És most nézzük meg, hogy hogyan szárad a fa.

A belső szerkezetben hosszanti rostok és hosszanti üregek találhatóak. Ezek az üregek tartalmazzák a fában található víz nagy részét. Ha elvágjuk keresztben a fát, akkor itt tud távozni a nedvesség a rostokból. Ha csak kidöntjük akkor nagyon hosszú idő szükséges a száradáshoz, ha méterben tároljuk, akkor rövidebb idő, de ha fel van kuglizva, akkor tud leggyorsabban száradni. A száradást segíti a légmozgás, ezért ha lehet fedett, de soha ne zárt helyen szárítsuk a tűzifát. Az első évben általában 20-30% közé esik le a nedvességtartalom, ami a második évben csökken 20% alá kicsivel. Ekkortól tekinthető igazán jónak a víztartalom szempontjából a tűzifa. Ennél lényegesen lejjebb nem lehet szorítani már a levegő nedvességtartalma miatt.

Ha eddig eljutottunk, akkor van már másfél-két éves, tüzelés szempontjából száraznak tekinthető fánk. De arról még nem beszéltünk, hogy a szerkezeti tulajdonságok közül, melyik előnyös a tüzelés szempontjából.

Ha a tűzifa kiszárad, akkor az üregekben lévő víz helyét levegő foglalja el. Azonos méretű fenyő kocka azért könnyebb egy tölgy kockánál, mert több levegőt tartalmaz. Amikor elégetjük ezeket a kockákat, a lazább szerkezetű fenyő lényegesen gyorsabban ég el. Itt van nagy különbség.

Nekünk arra van szükségünk, hogy felmelegedjen a kályhánk, ezért ha nagyon gyorsan leég a tűz, ennek a melegnek még jelentős része távozik a kéményen és nem hasznosul a helyiségben. A keményfának jó a parázstartása és kedvező az égés lefolyása.

Picit beszéljünk a fa égéséről.

A hő hatására a fából először a benne lévő víz kezd elpárologni. Ez még energianyelő folyamat. Aztán ahogyan emelkedik a hőmérséklet, a fa elkezd alkotóelemeire bomlani, gázok szabadulnak fel. 220-230 fokon kezd működni az égési folyamat. Ekkortól önfenntartó kezd lenni, innen már nem alszik el a tűz, a folyamatosan keletkező fagázok égnek, miközben tovább emelkedik a hőmérséklet. A fa nagy része, kb. 83%-a fagázként ég el, s ez adja a fűtőérték kb. 70%-át! Ideális esetben a tűztér hőmérséklet 900 fok környékére megy fel.

A tűzifa égéséhez oxigén szükséges. 1 kg fa elégetéséhez elméletileg 12m3 égéslevegő szükséges. Ha egy kályha felfűtéséhez 10 kg tűzifára van szükség, akkor gyorsan kiszámítható, hogy 120 légköbméter levegőre van szükség. Ezt ugye ha nincsen külső levegőbevezetés, akkor a lakás levegőjéből használja el a kályha. Ez egy 40 m2 alapterületű, 3 méter magas helyiség teljes levegőmennyisége!

Könnyű kitalálni, ezt pótolni szükséges a tüzelés alatt. Automata légbeeresztőt lehet alkalmazni, de egy kissé megnyitott kamraablak is megteszi, csak nyitott legyen! A rosszul záródó ajtó vagy ablak rése nem elég, itt 120 m3 levegő nem tud pótlódni!

Ha nincsen elegendő oxigén az égéshez, akkor a tökéletlen égés miatt gazdaságtalan lesz a fűtésünk, mivel nem lesz elég meleg a tűztér. Másrészt többszörösére nő a károsanyag kibocsátás, elsősorban a füstgáz szállópor koncentrátuma.

Megjegyezném, egy konyhai elszívó ennél nagyobb teljesítményű lehet, meg is tudja fordítani a füstgáz áramlását, azaz visszaszívhatja a füstöt a lakásba. Ezért kerüljük a használatát, amíg ég a kályhánkban a tűz.

Maga a tüzelés:

Helytelen az a mód, amikor alul van a gyújtós és fölé halmozzuk a nagyobb darab tűzifákat. Ilyenkor a kezdeti lángocskáktól elvonja a felhalmozott farakat a meleget, így nagyon lassan alakul ki a megfelelő tűztér hőmérséklet, amely szükséges a tökéletes égéshez. Helyette felülre tegyük a gyújtóst, s alá halmozzuk a fát oly módon, hogy legalul vannak a legnagyobbak, felül a kisebbek. A másik helyes mód, ha állítva tesszük a tűzifát, a tűztérben hátulról a nagyobbakat, ahogy haladunk előre a kályhaajtó felé, úgy a kisebbeket, végül legközelebb az ajtóhoz a gyújtóst. Innen meggyújtva könnyedén és gyorsan tud égni az a fadarab, amely éppen találkozik a tűzzel. A gyújtós lehet puhafából és a begyújtáskor használhatunk üzletben kapható alágyújtóst. Papírt csak minimálisat tegyünk a tűztérbe, mert pernye lesz belőle, ami eltömíti a kályha járatait.

Az égéshez adjunk elegendő levegőt, sohasem „senyvesszük” a tüzet. Téglakályhában, cserépkályhában 80-90 percig tart az optimális tüzelési idő. A égés végén, amikor már nem akar égni a parázs megkotorva sem, picit várunk még, majd teljesen lezárjuk a kályhaajtót. Idő előtt tilos becsukni a levegő elől a tűzteret, mert ilyenkor a hő hatására még gázosodik az elégetetlen fa, de a gáz oxigén hiánya miatt nem tud elégni. Ha megnyitjuk a kályhaajtót, hirtelen elég a felgyülemlett fagáz, s „felrobban” a kályhánk.

A helyes tüzelés a tűztér színén látszik. Ha világos szürke és finom hamu van benne, akkor jól csináljuk. A fekete, esetleg még csillog is és elégetetlen darabok maradnak reggelre, akkor kevés az égési levegő és/vagy vizes a tűzifa. Ilyenkor változtassunk!!

Hogyan vásároljunk tűzifát?

A leírtakból következik: Száraz keményfa alkalmas a fatüzeléshez!!

Ne tömegre vásároljunk, mert ekkor a fában lévő víz árát is megfizetjük! Abban lesz érdekelt az eladó, hogy minél magasabb legyen a víztartalom a fában! Térfogatra vásároljuk a fát!

A legelterjedtebb az akác, tölgy, bükk, cser (Ez utóbbi nagyon lassan szárad, sokkal több idő szükséges hozzá!). Figyeljünk rá, hogy ne legyen friss vágású a tűzifa. Vásároljuk meg ha lehetséges legalább egy évvel a felhasználás előtt és magunk szárítsuk legalább 1 évig, de inkább 1,5-2 évig, ez a biztos. Tároljuk szellős helyen!

Tilos szeméttel, műanyaggal, kezelt fával, ronggyal és egyéb, környezeti szennyezést okozó anyaggal fűteni!!

Gondoljunk egymásra!

Gazdaságos és környezet barát fűtést kívánunk!